Hogyan vált a körkörös gazdaság a 21. század egyik legfontosabb üzleti trendjévé? Valaha a „haladás” azt jelentette, hogy minél többet termeljünk, minél gyorsabban és minél olcsóbban. A 20. század végére azonban kiderült: ennek ára van. A bolygó tele lett hulladékkal, a nyersanyagok mára fogytán vannak, az energiaigény az egekben és mindezt már mi, a hétköznapi emberek is érezzük. Innen indult a gondolat, hogy talán nem a „több” a megoldás, hanem a „jobb”. Ez a felismerés szülte meg a körkörös gazdaság fogalmát, amely ma már nemcsak zöld aktivisták kedvence, hanem világszerte kormányok, nagyvállalatok és startupok stratégiájának kulcseleme.
Lineáris helyett, körkörös gazdaság
A hagyományos lineáris modell – „termeld ki, gyártsd le, dobd ki” – helyett a cirkuláris gazdaság bezárja a kört: minimalizálja az erőforrások felhasználását, meghosszabbítja a termékek élettartamát, támogatja azok javítását és amikor elérik életciklusuk végét, a bennük lévő anyagokat újra a termelési körforgásba irányítja.
A zárt láncú gazdaság azonban nem csupán a fogyasztói szokásokról szól. Része a teljes beszállítói lánc újragondolása is: a felelős nyersanyag-beszerzéstől kezdve az energiahatékony gyártáson át a logisztikai folyamatok optimalizálásáig. Ezért kapcsolódik szorosan az ESG-szemlélethez, hiszen a környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és irányítási (Governance) szempontok egyaránt fontosak a fenntartható üzleti működéshez.
Bár a zárt láncú gazdaság gondolata már az 1970-es évek környezetvédelmi mozgalmaiban felbukkant, de az igazi lendületet az elmúlt két évtized hozta meg. Az Európai Unió 2015-ben mutatta be első akciótervét, amely máig iránytűként szolgál a tagállamok számára. Azóta a divatipartól az autógyártáson át, a nyomtatók világáig, mindenhol téma, hogyan lehet a termékek élettartamát meghosszabbítani, a hulladékot új erőforrássá alakítani, illetve az élettartam során minél kevesebb és minél könnyebben újrahasznosítható hulladékot termelni.
Greenwashing helyett valódi lépések
A körkörös gazdaság ma már nemcsak a fenntarthatósági szakértők kedvenc témája, hanem egyre több vállalat stratégiájában is kulcsszerepet kap. Az üzleti világban sokan felismerték, hogy a vásárlók értékelik a felelős, átgondolt megoldásokat és előnyben részesítik azokat a márkákat, amelyek hitelesen képviselik a fenntarthatóság ügyét. Bár pontos számokat nehéz mondani, a piaci trendek egyértelműek: a fogyasztók egyre tudatosabbak, és érzékenyebbek a „greenwashingra”, vagyis az üres zöld üzenetekre.
Ezért a fenntartható gondolkodás beépítése a vállalati stratégiába ma már nem csak a bolygó számára megkönnyebbülés, hanem konkrét üzleti előnyt is jelenthet. Ha egy cég valóban csökkenti a hulladékot, mérsékli a nyersanyag-felhasználást és a karbonlábnyomát, azzal hosszú távon erősebb márkát épít, lojálisabb vásárlókat szerez és költségeket takarít meg.
Számos nagy márka mutat jó példát a világban:
- IKEA: bútorkölcsönző szolgáltatásokkal kísérletezik, és visszaveszi a használt bútorokat újrafelhasználásra.
- Patagonia: használt outdoor ruhákat gyűjt vissza és újraértékesíti – így csökkenti a textilhulladékot.
- Renault: egy egész üzemet alakított át arra, hogy használt autóalkatrészeket újítson fel gyári minőségre.
Zöldül a nyomtatók világa is
A nyomtatás ma milliók mindennapi rutinjának a része, de vele együtt jön a tonnányi műanyag patron és tonerhulladék. Ezért is fontos, hogy itt is megjelenjenek a körforgásos megoldások.
Brother: a körkörös gazdaság úttörője a nyomtatásban
A Brother több mint két évtizede foglalkozik fenntartható megoldásokkal. Már az ezredfordulón elindította visszagyűjtési programját, amelynek köszönhetően világszerte milliószámra gyűjtik be a használt tonereket és patronokat.
Hogyan valósítja meg a Brother a körforgást?
A Brother cirkuláris gazdaság filozófiája nem elmélet, hanem kézzelfogható gyakorlat. A cég már az ezredfordulón elindította globális visszagyűjtési programját, amely ma is ingyenesen elérhető a felhasználók számára. Ez azt jelenti, hogy a kiürült tonereket és tintapatronokat nem kell a kukába dobni, elegendő visszaküldeni őket a gyártónak, aki gondoskodik arról, hogy ezek ne a hulladéklerakón végezzék.
A visszagyűjtött kellékanyagokat a Brother nem egyszerűen ledarálja vagy elégeti, hanem szisztematikusan szétszereli. Az alkatrészeket megtisztítják, felújítják, és ahol csak lehet, újra felhasználják az újragyártott kellékanyagokban. Ami már nem használható újra, azt gondosan újrahasznosítják, így az anyagok visszakerülnek a körforgásba. Ez a folyamat nemcsak a hulladék mennyiségét csökkenti, hanem jelentősen mérsékli a gyártás környezeti terhelését is, hiszen sokkal kevesebb új nyersanyagot kell felhasználni.
A körforgás azonban nem ér véget a patronoknál. A Brother nyomtatók és patronok, festéktartályok maguk is úgy készülnek, hogy hosszú élettartamúak legyenek, és a lehető legkevesebb energiát használják. Az ECO üzemmód például automatikusan csökkenti a fogyasztást, amikor nincs szükség teljes teljesítményre, az alacsony készenléti fogyasztás pedig azt jelenti, hogy a készülék gyakorlatilag alig használ áramot, ha éppen nem nyomtat. Ez hosszú távon jelentős energiamegtakarítást jelent, ami a felhasználónak is pénzt spórol.
A cég filozófiájához hozzátartozik, hogy a nyomtatókat javíthatóra tervezik, nem pedig „eldobhatóra”. A Brother támogatja a javítást és a karbantartást, ezzel meghosszabbítva a gépek életciklusát, így a vásárlók nem kényszerülnek feleslegesen új eszköz beszerzésére. Ez a szemlélet teljesen ellentétes a „tervezett elavulás” gyakorlatával, és kiváló példája annak, hogyan lehet a cirkuláris gazdaságot a gyakorlatban is megvalósítani.
A körkörös gazdaság nem a jövő távoli víziója. Számos jó példát láthatunk arra, hogy a technológia és a fenntarthatóság kéz a kézben járhat, ha van mögötte elkötelezettség és innováció. Mielőtt nyomtatót választasz, gondold végig: melyik gyártó segít abban, hogy a világ egy kicsit jobb hely legyen?